Genetikai
Újraprogramozási Csoport céljai, feladata
Komplex
modell rendszerek szükségesek az orvosi genomikai kutatások
továbbfejlődéséhez, és funkcionális genomikai alapkutatásokhoz. A genomikai
kutatások forradalmi fejlődése nem lett volna lehetséges a génkiütéses
transzgenikus egér technológia nélkül. Az így előállított egér állatmodellek
anatómia és fiziológiai adottságaik miatt azonban nem alkalmasak számos
humán betegség vizsgálatára, és ezért alapvető fontosságú további humán
vonalhoz genetikailag és élettanilag lehető legközelebbi állatmodellek
kifejlesztése. Nyúl és patkány laboratóriumi állatmodellek számos humán
betegség modellezésében megoldást jelentenének. A legtöbb faj esetében a
stabil őssejtek hiánya nem teszi lehetővé a célzott genetikai módosításokat,
azonban a közelmúlt kutatási eredményei új lehetőségeket nyitottak.
A testi
sejtes klónozás és a szomatikus sejtek célzott genetikai módosítása újabb,
az orvosi kutatásokhoz szükséges állatmodell rendszerek kifejlesztését eszik
lehetővé. A kutató csoport célkitűzése a sejtmagátültetéses klónozási
technológia továbbfejlesztése és optimalizálása egér és patkánymodellekben,
és így új, az orvosi kutatásokhoz alapvető állatmodellek létrehozása. Az
egér napjainkban is a legfontosabb állatmodellek közé tartozik, melynek fő
oka, az egérről rendelkezésre álló részletes genetikai ismeretek. Egér
állatmodellek a humán orvosi kutatások nagyon fontos eszközei, különös
tekintettel a célzott génmódosítással előállított állatokra. Kutatásaink
során az embrionális őssejtek egérben lehetőséget adnak az embrionális
őssejtből, vagy testi sejtből kiinduló sejtmagátültetés összehasonlító
elemzésére.
A csoport
célja szomatikus sejtek és őssejtek, mint donor sejtek felhasználásával
klónozott, transzgenikus egerek előállítása. Életképes és reproduktív egerek
előállításáról már korábban beszámoltak, azonban a klónozott magzatok és
utódok körében tapasztalható gyakori deformációk és magas mortalitás pontos
okai még nem ismertek, de a genetikai anyag újraprogramozási tökéletlenségei
mellet az in vitro kultivációs és aktivációs rendszerek szerepe jelentős. A
különböző eredetű sejtmag-donor sejtvonalak kimutathatóan hatással vannak a
klónozást követő fejlődési arányokra. A sejtvonalak fenntarthatósága
jelentősen különbözhet. Kutatások bizonyították, hogy klónozott egerek
utódaiban eltűnnek az epigenetikai hibák, és az első generációs utódok
egészségesek és reprodukcióra képesek. Az egér klinika („mouse clinic”, GSF,
München) rendszer lehetővé teszi a második, harmadik generációs klónozott
utódok összehasonlítását a hagyományos technikával előállított transzgenikus
egerekkel. Ha az így kapott eredmények azt mutatják, hogy a két különböző
technológiával előállított utódok fenotipikusan megegyeznek, abban az
esetben a klónozási technológia továbbfejlesztésével új lehetőségek nyílnak
meg az állatmodellek előállításában.
